A depresszió eléggé érzékeny téma. És egy olyan ember számára, aki még nem volt ilyen helyzetben, túl nehéz megérteni, hogy mit érez egy depressziós ember.

Az alábbiakban összegyujtöttem egy listát azokról a dolgokról, amelyeket "nem szabad mondani" valakinek, aki depresszióval küzd. Ez a lista a gondolatok és érzelmek megvilágítását szolgálja a jobb kommunikáció érdekében azok között, akik depressziósak, és azok között, akik nem.

1. "Légy pozitív"

Ez egy eléggé jól ismert és elfogadott tény, hogy egy személynek

pozitívnak kell lennie az életben, függetlenül attól, hogy depressziós-e vagy sem. Tehát értelmetlenné válik, hogy ezt a tanácsot adjuk egy olyan embernek, aki teljesen lehangolt lelkiállapotban van.

A lényeg az - Hogyan lehet pozitívnak lenni egy olyan helyzetben, amikor az ember már harcol, hogy leküzdje a haragját, kétségbeesését, szomorúságát, magányát stb.

A légy pozitív kérés arra készteti az érintettet, hogy elkerüljön minden jövobeli kapcsolatot, és értelmetlen beszélgetést a beszélgetovel. Ez arra indítja, hogy visszahúzódjon a ahelyett, hogy javítana a helyzeten.

Ennek az oka, hogy soha nem mondták el neki, hogy hogyan legyen pozitív ilyen helyzetben, amikor lesújtva érzi magát.

2. "Miért kell depressziósnak lenned?"

Senkinek sincs szüksége arra, hogy depresszióba süllyedjen. Ez csak úgy megtörténik!

És senki sem tudja, mikor történik meg. Bárcsak tudná az ember, mikor történik, hogy abban a pillanatban elkerülhesse. De az igazság az, hogy a depresszió nem egy hirtelen bekövetkező betegség, hanem egy hosszú folyamat. Idővel alakul ki, amikor a körülmények kedvezőtlenné válnak az ember számára.

Ha feltesszük ezt a béna kérdést: "Miért kell depressziósnak lenned?", akkor az ember úgy érzi, mintha bűnt követett volna el, amiért depressziós. Ez összezavarja, mert megpróbálja megérteni, milyen hibát követett el, ami miatt depressziós lett.

Ez kisebbrendűségi érzést kelt benne, ami miatt még inkább elrejti az állapotát mások elől, mert nem akarja magát alkalmatlannak érezni mások elött.

3. "Légy hálás azért, amid van"

Az emberek többsége a világon hisz Istenben és a depressziós emberek sem kivételek ez alól. Még azért is hálásak, amijük van. De mi köze van ennek a depresszióhoz?

Az emberek az internetet használják arra, hogy megismerjék a depresszió okait és definícióját. Tudják, hogy ez egy olyan betegség, amelyet az agyban lévo biológiai tényezők és kémiai egyensúlytalanság okoz.

Akkor mi értelme arra kérni őket, hogy legyenek hálásak, miközben ezt a belső harcot vívják a depresszióval ?

Azzal, hogy ezt mondod, arra ösztönzöd őket, hogy vonuljanak vissza saját magukba, a magányukba, hogy ne beszéljenek többé senkinek a problémáikról.

4. "Ezt kellene tenned... Ezt nem kellene tenned..."

Ne parancsolgass az illetőnek, különösen akkor ne, ha depressziós. Soha ne tedd ezt!

Még ha a szándékaid jók is, a másik személy nincs olyan állapotban, hogy befogadja úgy, ahogyan te gondolod. Hagyd tehát, hogy az emberek úgy éljék az életüket, ahogyan akarják. Ne avatkozz bele.

Ha kifejted a véleményed arról, hogy egy depressziós embernek mit kellene vagy nem kellene tennie, lehet, hogy lekezelően fogadja. És ha az illető személy nem követi a te "kellene vagy nem kellene" parancsaidat, elutasítottnak érezheti magát, amiért nem azt teszi, amit te mondtál neki.

Ez újabb csapásként hathat az amúgy is csökkenő önbizalmára és még inkább lehangoltabbá teszi.

5. "Minden a fejedben van"

NEM - a depresszió biztosan nem a fejünkben van!

Senki sem tehet róla. Senki sem tudja egyedül kontrollálni, ha nincs megfelelő egészségügyi szakértő útmutatása és a barátok és a család támogatása. Még akkor sem, ha megpróbálja.

Ha azt mondjuk egy depressziós embernek, hogy "csak a fejedben van", azzal kétségbe vonjuk az ő mentális betegségét és megkérdőjelezzük azt.

Ennek az lesz a vége, hogy az illető dühös lesz magára, amiért nem képes kontrollálni a gondolkodását és a "fejét". Úgy érzi, hogy egyedül van, és senki sem érti meg őt. És ez a teljes magányosság állapota gyakran olyan kockázati tényezőkhöz vezet, mint az önkárosítás, néha még az öngyilkosság is.

Tehát -vigyázz a szavaidra és a hangnemre, amikor egy olyan személyhez beszélsz, aki depresszióban szenved. Soha ne próbálj vitatkozni vagy meggyőzni őt. Mert olyan állapotban van, amikor csak azt fogja elhinni és tenni, amit gondol. Tehát, ha megpróbálod erőltetni a véleményedet, akkor csak még mélyebbre taszítod őt.

Ha az embernek lenne választása, soha, de soha nem akarna abban az állapotban lenni. Ezért legyél vele elnéző...

Ha nem tudod, mit mondj, ne mondj semmit. Csak ülj le, hagyja, hogy az illető sírjon, vagy folytassa azt, amihez kedve van. Egy ideig talán csak erre van szüksége. Hagyd a kioktatást egy egészségügyi szakemberre, például egy pszichológusra, aki ezt ügyesen tudja csinálni.